Késeket a magasba! - Sonkafesztivál a Larusban

„A sonka világa, a világ sonkái” címmel rendezett sonkaszeletelő versennyel egybekötött termékbemutatót és konferenciát a Magyar Konyha Magazin. A május 9-ei rendezvénynek a Larus Rendezvényközpont adott otthont.

magyar sonkák helye a világmárkák között

„A sonka világa, a világ sonkái” konferencia

A konferencia délelőtti előadássorozatában először Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke beszélt a hazai sonka helyzetéről, akit Feldmann Zsolt agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkár követett a sertéságazat helyzetéről tartott előadásával. Mindketten kiemelték a területen érzékelhető technikai fejlődést, az új technikák elsajátításának, biztos alkalmazásának fontosságát.
„Tudományos kutatások a mangalica tenyésztésben” címmel követte őket Rátky József, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgatója, majd a konferencia délelőtti etapját „Miért sós a magyar sonka? A só mennyiségének csökkentése az érlelt sonkáknál” címmel Eszes Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem, Élelmiszermérnöki Intézetének docense zárta.
 

I. Magyar Sonkaszeletelő verseny 

Vinkó József moderálásában ezután kezdődött az igazi „attrakció”. Ahogy Ő fogalmazott, „mint az arénában – felsorakoznak a sonkamatadorok”, akiket így nevez, nem mások, mint a hazai sonkakészítés legnevesebb mesterei. Az I. Magyar Sonkaszeletelő verseny zsűrije, benne több spanyol és olasz sonkaszeletelő mesterrel, élén Marton Éva operaénekesnővel foglaltak helyet a Larus Rendezvényközpont egyik termében.
 

Hat versenyző sorakozott fel előttük:
- Árpás László (Sonkamester),
- Gódor András (A "Sonkás"),
- Veégh Attila (Húspatika),
- Sarlós Péter (Picanter sonkaműhely),
- Bíró Lajos (Bock Bisztró) és
- Takács Lajos (Olimpia étterem)

Vinkó Jóska, a verseny moderátora, a hazai gasztronómia elkötelezett híve szépszámú sonkaimádó ölelésében a megszokott „felkészülni, vigyázz, kész” helyett stílusosan azt mondta: „emeljétek késetek a magasba, ha készen álltok”. 
 

Minden sonkamesternek három próbatételt kellett teljesítenie:

I. Próbatétel: súly és arányérzék - kellő bemelegítés után a versenyzőknek három tányér sonkát kellett szeletelnie, tányéronként 100 grammot. A kiírás szerint az a győztes, akinek a tányérja a legjobban megközelíti a száz grammot.
 

A II. Próbatétel: a leghosszabb szelet - gongütésre öt perc alatt a lehető leghosszabb sonkaszeletet kellett levágni és tálalni.
 

Majd a III. Próbatétel következett: látvány és tálalás - gongütésre öt perc alatt el kellett készíteni a három legszebb tányért.

Külön öröm számunkra, sonkaimádó nézők számára, hogy minden, a verseny során levágásra került sonkaszeletet a pincérek – a zsűri pontozását követően természetesen – azonnal fogyasztásra kínáltak. Mennyei sonkákat sikerült kóstolni. Szinte eldönthetetlen melyik a finomabb, melyik az ízletesebb. Azt hiszem a hazai „sonkásaink” bizonyítottak: felvesszük a versenyt a külföldi sonkákkal.
A hat versenyző közül Árpás László nyerte a versenyt, aki egy kis „háziállattal” is gazdagodott, egy fiatal mangalicát vihetett haza, szigorúan „felnevelésre”. A zsűri a gyorsaság, a súly- és arányérzék mellett az esztétikai érzékről való tanúbizonyságot is pontozta. A leghosszabb sonkaszeletet a versenyzők közül pedig Gódor András, a Fény utcai piac sonkása vágta. A versenyt Diego Vicente Lopez spanyol sonkaszeletelő „matador” látványos bemutatója követte.

ebéd: finger foods

délutáni etap, sonkabemutatók

A konferencia délutáni etapjában a 21. századi érlelési technikákról tartottak előadást neves magyar, spanyol, olasz és szlovén szakértők, a sonka titkaiba kicsit beavatva a jelenlévőket.
A konferencián termékbemutatók is helyet kaptak, nekem különösen a Baldaszti’s étterem Abruzzo-i érlelt sonkája ízlett.